A kölcsönösség parazitái

Magyar Tudomány • 05 • Huszár Dóra Borbála – Barta Zoltán

Hogyan jöhet létre a kompetíción alapuló természetes szelekció által önzetlen viselkedés, mely csökkenti az önzetlen egyed saját reproduktív sikerét? Robert L. Trivers úttörő cikke óta a kölcsönösséget tartják az egyik legfontosabb evolúciós mechanizmusnak, amely lehetővé teheti az állatok közötti kooperáció kialakulását.

Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?

Mialatt a kölcsönösség parazitái elméleti kutatás próbálta bizonyítani különféle kölcsönösségi típusok létezését, addig alig néhány példát sikerült megfigyelni a természetben, melyek valóban állatok közötti kölcsönösségen alapultak. Történt mindez annak ellenére, hogy számtalan állatfajon végeztek kísérleteket, megfigyeléseket a gerinctelenektől kezdve egészen a főemlősökig. Mi okozza vajon a már-már zavaró ellentmondást elmélet és tapasztalat között?

Az ellentmondás oka talán az, hogy a kölcsönösség azon fajtái, melyeket eddig vizsgáltak, fejlett a kölcsönösség parazitái és kognitív képességeket igényelnek, amely követelmények valószínűleg nehezen teljesíthetőek és költségesek az állatok számára.

Ezzel szemben a kölcsönösség parazitái, ez idáig kevéssé kutatott mechanizmus, az úgynevezett vak a kölcsönösség parazitái segítek, ha segítettek során az egyedek a kölcsönösség parazitái csupán egy korábbi interakció eredményétől függ, ahol az egyedek személyazonossága lényegtelen, tehát nem igényel se fejlett memóriát, se egyedfelismerő képességet.

bélfergesseg tünetei babaknal

Célunk, hogy bemutassuk, ezen alternatív, állapotfüggő mechanizmus segítheti a kooperáció kialakulásának megértését genetikailag nem rokon, idegen fajtársak között a feltételek viszonylag széles skálája esetén. Ha ez a viselkedés a cselekvő egyed számára költséges, akkor altruizmusról vagy más néven önzetlenségről beszélünk.

Még több cikk

Számos biológiai szerveződési szinten létezik kooperáció: például a sejtorganellumok az eukarióta sejten belül, a sejtek a többsejtű szervezetet felépítve kooperálnak, az állatok csoportosan legelnek, vadásznak, költenek, az emberek és rovarok pedig a kooperáció mesterei azáltal, hogy társadalmakat hoznak létre.

A biológiai evolúció modern megközelítése szerint a természetes szelekció olyan jellegek elterjedésének kedvez, a kölcsönösség parazitái növelik az egyed saját túlélési és szaporodási esélyeit, azaz az evolúció az egyedek közötti kompetíción alapszik.

a kölcsönösség parazitái

Az élővilágban tapasztalható önző viselkedést tehát könnyű megérteni. A kooperáció, azaz együttműködés problémáját az jelenti, hogy bár a kooperatív egyedek sikeresebbek, mint a nem kooperatívak, a kooperatív egyedek között a csalás a legjobb stratégia. A csalás azt jelenti, hogy egy egyed nem vagy a becsületesnél kevésbé viszonozza a kooperatív cselekedetet, miközben mások kooperativitását kihasználva haszonra tesz szert.

A kooperáció kialakulásához tehát különféle segítő mechanizmusokra van szükség, melyek megvédik a kooperálókat a nem kooperálóktól azáltal, hogy a kölcsönösség parazitái a csalás lehetőségét. Ilyen segítő mechanizmus a kölcsönösség parazitái rokonszelekció és a kölcsönösség. A rokonszelekció elmélete Hamilton, sikeresen magyarázza a genetikailag rokon egyedek közötti kooperációt: ha egy egyed rokonának segít, akkor tulajdonképpen saját génjei másolatainak segít, vagyis közvetett módon növeli saját fitneszét is.

Az elméletet a biológia mellett a társadalomtudományok is széles körben alkalmazzák.

A halak is a megbízható munkát szeretik

Sokszor azonban az önzetlen cselekedetek nem rokon egyedek között zajlanak, ezért nem is magyarázhatók a rokonszelekció elméletével. Annak megértésére, hogy a kölcsönösség parazitái önző egyedek vajon hogyan maximalizálhatják fitneszüket azáltal, hogy nem rokon fajtársakat segítenek, a teoretikusok két fő elméletet dolgoztak ki: a direkt Trivers, a kölcsönösség parazitái Axelrod — Hamilton, és indirekt kölcsönösséget Nowak — Sigmund, A direkt kölcsönösség vagy más néven reciprok altruizmus, két ismételten interakcióba kerülő egyed közötti kooperációt magyarázza.

A direkt kölcsönösség logikája, hogy ha kooperálok, akkor a következő lépésben valószínűleg te is kooperálsz, és ekkor megéri kooperálnom, mert így mindketten jobban járunk, mintha egyikünk sem kooperált volna.

Azonban direkt kölcsönösség esetén is hajlamosak az egyedek csalni, azaz kihasználni, ha a partner kooperál.

Ha azonban az interakciók ismétlődnek, akkor beszélünk az ismételt fogolydilemma-játékról, amely lehetőséget ad arra, hogy a játékosok kiismerhessék egymást. Az ismételt játék számtalan stratégia létezését teszi lehetővé.

Hozzászólások

Evolúciósan stabilis egy stratégia ESSmely mellett egy másik nem terjedhet el, ha a populáció egyedeinek nagy része ezt a stratégiát követi Maynard Smith, Az ezt a stratégiát követő egyed kooperatív az első játékban, a következő lépések során pedig másolja partnere előző lépését. A kooperáció evolúciójának tehát nagyobb esélye van, ha egy egyed ismételten ugyanazzal a partnerrel van kölcsönhatásban.

  1. Tudományos munkák[ szerkesztés ] Fészekparaziták és gazdafajok koevolúciója Spottiswoode, C.
  2. Az egyezményhez ben csatolt szabályok a fejlődő országokra vonatkozó szabályokról és az azokat illető különleges előnyökről intézkednek.

A kölcsönösség parazitái természetben szemet szemért stratégia játszhat szerepet a vérszívó denevérek Desmodus rotundus táplálkozási viselkedésében Wilkinson, E denevérek kis közösségekben élve, éjjel járnak nagytestű emlősök véréből álló táplálékuk után. Egy éjszaka a csoportból rendszerint csak néhány egyed jár sikerrel, azok viszont jóval több táplálékot szereznek, mint amennyire szükségük van.

Azok az egyedek, amelyeknek nem sikerül táplálékot szerezni, könnyen éhen halhatnak, ha egy jóllakott társuk nem öklendez fel számukra vért. Bár a segítőkész egyed bizonyos költséget a kölcsönösség parazitái, hogy segítsen társán, de a segítésből származó előny jóval meghaladja ezt a költséget, ami megfelel a fogolydilemma-játék feltételének. Gerald S.

Claire Spottiswoode

Wilkinsonnak sikerült kimutatnia, hogy a denevérek felismerik a társaikat, és mindig a kölcsönösség parazitái az egyedek segítik egymást, akik korábban már találkoztak, idegenek szinte sohasem segítettek egymásnak. A segítések legnagyobb arányban rokonok, főleg szülő és utód között történtek, de nem rokon egyedek között is sikerült megfigyelni, mely eredmény valószínűsíti, hogy a kölcsönösség kialakulásának nagyobb esélye van, ha az állatok rokonok a kölcsönösség parazitái csoportban élnek Wilkinson, Kistestű madarak gyakran a giardiasis ismételt kezelése, csapatot alkotnak nem rokon fajtársakkal, és így igyekeznek elkergetni az ellenséget.

A nagy csapat védelmet jelent a madarak számára, de ugyanakkor költséges is részt venni egy ilyen összefogásban. A kormos légykapóknál Ficedula hypoleuca ezen ún. A madarakkal végzett kísérletben sikerült kimutatni, hogy az egyedek a kölcsönösség parazitái a kölcsönösség parazitái szomszédoknak segítenek csapatot alkotni, akik korábban segítették őket hasonló összefogásban. Ez az eredmény azt sugallja, hogy az egyedek felismerik egymást, emlékeznek a korábbi interakciókra, melyek lehetővé tesznek egy kölcsönösségen alapuló stratégiát Krams et al.

A tengeri sügér Hypoplectrus nigricans monogám, hermafrodita halfaj.

Tartalomjegyzék

A hím szerep, vagyis a spermiumok termelése kevésbé költséges, ezért egy igazságosan működő kapcsolatban a szerepek folyamatosan cserélődnek. Sikerült megfigyelni, hogy azok a párok, ahol egyenlőtlenül oszlottak meg a nemi szerepek, könnyen felbomlottak Fischer, A kölcsönösség másik ismert típusa, az indirekt kölcsönösség a partner hírnevén alapul Nowak — Sigmund, Egy egyed, aki egy korábbi interakcióban önzetlennek bizonyult, hírnévre tesz szert, és emiatt nagyobb eséllyel kaphat segítséget a jövőben másoktól.

Ezt elméleti modellel és emberekkel végzett kísérletben a kölcsönösség parazitái sikerült igazolni, hogy a a kölcsönösség parazitái pontszámát egy kooperatív cselekedet növelte, míg egy nem kooperatív csökkentette, és a játékosok annak segítettek, akinek magasabb pontjai voltak. Ugyanakkor, egy másik kísérletben az emberek, ha úgy érezték, vagy tudták, hogy figyelik őket, akkor sokkal inkább kooperáltak, hogy a kölcsönösség parazitái növeljék hírnevüket.

Ehhez elegendő volt a kísérletben egy szempár elhelyezése a játékos környezetében.

Az indirekt kölcsönösségnek tehát előfeltétele, hogy a játékosok figyeljék és rögzítsék egymás viselkedését. Ez a fajta kölcsönösség komplexitása miatt az emberre jellemző, azonban egy lehetséges példa az állatvilágból a tisztogató hal Labroides dimidiatus és kliensei közötti kapcsolat.

A tisztogató hal különböző korallzátonyi halak ektoparazitáival táplálkozik, ami előnyös mindkét fél számára: a tisztogató hal táplálékhoz jut, míg a kliense megszabadul parazitáitól.

EUR-Lex Access to European Union law

Azonban a kliens hal nyálkarétege táplálóbb, ezért előfordul, hogy a tisztogató beleharap a nála sokszor nagyobb kliensbe. Ez kellemetlen a kliens hal számára, aki ezért üldözőbe veheti a tisztogatóját. A tisztogató halak ezért inkább a kevésbé preferált táplálékot, a parazitákat választják, hogy csökkentsék a konfliktust jelenlegi kliensükkel.

a kölcsönösség parazitái emberi féreg tojás kezelése

A korallzátonyi halak sokszor sorban állnak a tisztogató halak szolgáltatásáért, és a várakozó kliensek figyelik, hogy mennyire dolgoznak jól a tisztogató halak.

További a témáról